Azon szerencsés nők közé tartozom, akik elmondhatják magukról, hogy előbb lettek keresztanyák, mint anyák. Ez többek között azért is jó, mert betekintést nyerhettem a gyereknevelés rejtelmeibe, mielőtt még én magam meggondolatlanul belevágtam volna a családalapításba. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ez a kívülről betekintgetés azért nem teljesen mutatja a valóságot!!:)) Másrészt pedig azért is jó, mert míg nekem fiam van, addig a nővéremnek lánya, így néha a kék kisautók és dömperek világából elkalandozhatok némi rózsaszín felé. Ilyesféle kalandozás volt az is, amikor 2014-ben Adél 2 éves szülinapjára készíthettem egy játékkonyhát.

A Vaterán vettem egy kis retro éjjeliszekrényt. A hátulján fellelhető címkén az állt, hogy "rádiósszekrény". :) A valóságban rosszabb állapotban volt, mint ahogy azt a képek alapján megítéltem. Kezdjük ott, hogy büdös volt, a hátlapja pedig szét volt ázva (vagy rohadva - nem tudom). De így legalább nagyobb volt a kihívás. Kicsit szellőztettem az erkélyen, hátha segít neki. De nem segített, úgyhogy fertőtlenítőszeres lemosással kezdtem. Az eredeti hátlapját kidobtam, és vágattam rá rétegelt lemezből egy nagyobb hátlapot, mert addigra már eldöntöttem, hogy a "falon" :) lesz majd a csap és a sín. A hátlapot külön festettem, és csak a végén szegeltük fel. Szerettem volna minél inkább újrahasznosított, vagy már otthon fellelhető alapanyagokból dolgozni. 

Hozzávalók:

- retro szekrényke a Vateráról (3000 Ft)

- fehér alapozó-, és fedőfesték (maradt a Malm átalakításból)

- 4 darab - már kidobásra ítélt - CD lemez (főzőlapként funkcionálnak)

- bútorgombok a főzőlapok szabályozásához :P (szintén volt itthon pár darab)

- egy fémdoboz teteje, mint mosogató

- egy régi rézcsap a sógoromtól

- kicsit sérült papír képkeret plusz maradék textil, fotó a tulajdonosról lehetőleg nyalakodás közben :P

- 2 db fogantyú és akasztók, bronz akrilfesték, díszléc, szalagok (ezeket venni kellett)

Munkafolyamat:

1. Csiszolás, díszlécek felragasztása, alapozófesték (1 réteg), zománcfesték (2 réteg)

2. Bronz akrilfesték a sütő ablakára, a fogantyúkra és a csapra

3. A képkeretre ráragasztani a textilt

4. Felszegelni a hátlapot, kifúrni a fogantyú, a csap és a képkeret helyét (tipikus Férjnek való feladat;)

5. Felragasztani a CD-ket, gombokat, és a mosogatót

És a tanulságok, mert azok is vannak. :) Túl vékony rétegelt lemezt vágattam, és miután rászereltük a dolgokat, kicsit elhajlott. Elárulom, ez az átadás reggelén derült csak ki, úgyhogy gyorsan csinálni kellett valamit. Így lett végül a szalagoknak tartó funkciója is a díszítés mellett. Az átadást követő 5 percen belül Adélnak sikerült lekapnia az összes tekerő gombot, amit odaragasztottam. Ezt a fiúk rögtön orvosolták, gyorsan átfúrták, és odacsavarozták. Tíz percen belül a csap (ami hátulról egy anyacsavarral volt rögzítve) is kiesett, ugyanis egyre nagyobb erőbedobással tekergette, és (egyébként teljesen jogosan:) várta, hogy folyjon belőle a víz. Azt hiszem, ezen a ponton vesztettem el a fonalat, és a szoba másik sarkában küzdöttem az ájulás ellen. :)) A konyha upgrade azóta is folyamatos, a sógorom lelkesen javítgatja, ha szükségét látja. Szóval a lényeg, hogy a játékkonyha nem elég, ha tetszetős, strapabíró is kell legyen! Strapabíró, masszív és örökös, hiszen egy 2 éves igénybevételét, firkálását stb. stb. mind bírnia kell. Talán a  legjobb, ha laminált bútorlapból készítjük, vagy esetleg vasból öntjük ki. :P

De jelentem, azóta is használatban van, és úgy tudom, már rengeteg leves főtt és gesztenye sült ebben a kedves kis konyhában.